Akinek esetleg nem cseng ismerősen, a kerecsensólyom közismertebb neve a Turulmadár. Nem nagyon hangsúlyozzák agyon sem az iskolában, sem később, de tulajdonképpen ő a mi egyik legfontosabb nemzeti jelképünk, amolyan címerállat.
Nem azért „gerecsikum”, mert kizárólag a Gerecse hegység területén él, hiszen a kerecsensólyom, rendszertani nevén a Falco cherrug az egész Kárpát-medencében, illetve Kis- és Közép-Ázsiában is elforduló ragadozómadár. Magyarország területéről jelenleg 42 példányt ismerünk, és a Magyar Madártani Egyesület munkájának köszönhetően a populáció növekszik: jelenleg Európa kerecsensólyom-állományának közel fele Magyarországon fészkel. Az okok, amitől ez a madár a Gerecse egyik legfontosabb jelképe, a következők:
1. A középkorban a királyi udvar solymászai erről a területről szerezték be a tenyésztésre szánt példányokat
2. Egyes feltételezések szerint a Gerecse hegység neve is a kerecsen szóból eredeztethető.
3. A Magyar Madártani Egyesület kerecsensólyom-védő munkájának egyik kiemelt területe a hegység. A madár költési, és fiókanevelési időszakában, március és július között az egyesület természetvédelmi őröket alkalmaz a fészek körüli terület védelmére. Az amúgy is szigorított természetvédelmi oltalom alatt álló Pisznice hegy területe, ahova egész évben tilos a belépés, a kerecsensólyom fő fészkelési területe, mivel a hegy sziklás bérceiről hatalmas terület ellenőrizhető, és ez kifejezetten kedvező egy ragadozómadár számára, nagyon jól is érzik magukat ezen a környéken.
Kerecsensólyom fészek
A Pisznice hegy látképe a Kisgerecsei kőfejtő tetejéről
További érdekességek a kerecsensólyomról (forrás: Turul Baráti Kör):
- A téli napforduló alkalmával ezeket a madarakat röptették, mintegy a Nap atyát tovább segítve égi útján, mivel ekkor van erején kívül.
- A kerecsensólyom (Falco Lanarius) eleségül kiszemelt áldozatát egyetlen jól irányzott csapással semmisíti meg. Nem okoz felesleges fájdalmat, és nem kínoz aljas módon. Ez azért fontos, mert az összes többi ragadozó madár, még élõ áldozatát kezdi el falni.
- Nagy Lajos solymásziskolát alapított Veszprémben.
- A török hódoltság alatt egyes területeken ezzel a madárral válthatták meg a kirótt adót. Egy kerecsen 10-20 ló árának felelt meg.
- Aki a kerecsensólyommal vadászik, az egyben tenyészti is a madarat, mert a solymászok nem fészekrablók. Tehát vadászni csak tenyésztett sólyommal illik. A kézzel nevelt sólyomfióka a legkezesebb, ezzel a legkönnyebb vadászni.
- Amíg a madár szabadon élt, addig hívták kerecsennek, amikor elkezdték idomítani onnantól már turulnak. Ugyanúgy, ahogy a sast idomítva már besének nevezték, a héját pedig kátának.
Turul szobor Tatabányán, a Gerecse egyik sasbércén
